A közvetítői eljárást a Btk. szabályozza a 29§-ában lényeges elem, hogy egyrészt önkéntes és a tevékeny megbánás körében szabályozott. Itt azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy 2025. júliusától új szabályozás lépet életbe az 1a) bekezdés és ez egy szigorítást hozott be.
Tehát a közvetítői eljárásban az elkövető és a sértett is akarja és azt az ügyészség jóváhagyta akkor lehetséges.

A közvetítői eljárás (mediáció) egy önkéntes, pártatlan harmadik fél (közvetítő) által vezetett folyamat, amelynek célja a büntetőügyekben a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezése, a jóvátétel és a büntetőeljárás gyorsabb lezárása. Melynek során a terhelt az általa elkövetett bűncselekménnyel okozott kárt vagy sérelmet jóvátegye, erkölcsi és anyagi értelemben és a sértettel gyakorlatilag egy olyan megállapodást kössön, amely a sérelem helyreállítását, illetve annak módját szabályozza. Az 3 évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekményeknél alkalmazható, és sikeres megállapodás esetén a büntethetőség megszűnhet. Korlátlanul enyhíthető az 5 évnél nem súlyosabb bűncselekmény esetén, amennyiben közvetítői eljárás kerül alkalmazásra és a jóvátétel megvalósult.

Abban az esetben, ha a terhelt olyan, a Btk. aki az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, bűncselekményt követ el, amelyre a törvény 3 évnél nem súlyosabb szabadságvesztés büntetést ír elő, a büntetőeljárás tartama alatt a terhelt vagy a sértett indítványára, illetve önkéntes hozzájárulásukkal közvetítői eljárás lefolytatására van lehetőség.

Előnyök:
Sértett számára: Nyugodt körülmények között mondhatja el sérelmeit, gyorsabb jóvátételhez juthat.
Terhelt számára: Aktívan alakíthatja a folyamatot, megbánást tanúsíthat, és elkerülheti a büntetőpert.
Eredmény: Írásbeli megállapodás születik, amelynek teljesítése esetén a nyomozás megszüntethető, vagy a bíróság az eljárást megszünteti.
A közvetítői eljárás nemcsak büntetőügyekben, hanem polgári jogi és egészségügyi vitákban is igénybe vehető a peren kívüli megegyezés érdekében.

A közvetítői eljárás kulcsfontosságú elemei:

Cél: A bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátétele és a megegyezés elősegítése, nem pedig a bűnösség bizonyítása.

A közvetítői eljárás lefolytatásának feltételei Alkalmazási feltételek (büntetőjog)
Önkéntesség: A részvétel mind a sértett, mind a terhelt részéről önkéntes.
Az elkövetett bűncselekmény nem súlyosabb 5 évi szabadságvesztésnél.
A terhelt beismerte a bűncselekmény elkövetését.
A terhelt vállalja a jóvátételt.
A sértett hozzájárul
Az ügyészség engedélyezi.

1. a terhelt tevékeny megbánása folytán akár az eljárás megszüntetésére, akár büntetésének korlátlan enyhítésére lehetőség van;
2. a terhelt nem csupán beismerte a bűncselekmény elkövetését és vállalta az okozott sérelem jóvátételét, hanem arra objektív lehetősége is van;
3. a terhelt és a sértett egyaránt hozzájárul a közvetítői eljárás lefolytatásához; és
4. az elkövetett bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a terhelt személyiségére figyelemmel a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhetőnek látszik vagy alaposan feltehető, hogy a bíróság a terhelt tevékeny megbánását a büntetés kiszabása során értékelni is fogja.
   Közvetítői eljárás a magyar büntetőjogban
   Magyarországon közvetítői eljárás lefolytatására 2007. január 1. óta van lehetőség a büntetőeljárás keretében. E lehetőség megteremtésével a jogalkotó az Európai Unió Tanácsának a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001/220/IB. számú kerethatározatában foglalt átültetési kötelezettségnek tett eleget.
   A kerethatározat szerint a tagállamoknak gondoskodniuk kellett a sértett és az elkövető közötti közvetítés szabályozásáról valamint annak biztosításáról, hogy a közvetítés eredményeként létrejött megállapodások a büntetőügyekben figyelembe vehetőek legyenek.
   A közvetítői eljárás célja
   A közvetítői eljárás (mediáció) célja, hogy a terhelt az általa elkövetett bűncselekménnyel okozott kárt vagy sérelmet jóvátegye, erkölcsi ( bocsánat kérés, megbánás) és anyagi értelemben és a sértettel gyakorlatilag egy olyan megállapodást kössön, amely a sérelem helyreállítását, illetve annak módját szabályozza.
   A törvény szerint közvetítői eljárásra utalásra az adott büntetőeljárás alatt csak egy alkalommal van lehetőség. Nem akadálya az ügy közvetítői eljárásra utalásnak, ha a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt részben vagy egészben már önként megtérítette.
   A büntetőeljárás folyamán elsőként az ügyésznek nyílik lehetősége arra, hogy ún. elterelő megoldásként a büntetőeljárás legfeljebb 6 hónapra történő felfüggesztéséről és a közvetítői eljárás elrendeléséről döntsön. Ezt indítványozhatja mind a terhelt és a védő, mind a sértett és jogi képviselője, de az ügyész akár hivatalból is kezdeményezheti és kérheti ahhoz a felek hozzájárulását.
   A közvetítői eljárás részletes szabályai

A közvetítői eljárás részletes szabályait a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény tartalmazza. Abban az esetben, ha a közvetítői eljárást elrendelték, az arról szóló határozatot a büntetőügyben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő megyei (fővárosi) igazságügyi szolgálattal is közölni kell.

A közvetítői eljárást a megyei (fővárosi) igazságügyi szolgálaton belül önálló szervezeti egységként működő pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője vagy (2008 óta) az e feladatra külön kiképzett és az Igazságügyi Szolgálattal szerződött ügyvéd folytatja le.
Az elrendelő határozat kézhezvétele után a közvetítő (mediátor) felveszi a kapcsolatot a felekkel, és 15 napon belül idézést küld nekik a mediációs ülésre. Az általában 2-3 órás ülésen a mediátor segítségével a feleknek lehetőségük nyílik arra, hogy elmondják, hogyan érintették őket a történtek, az elkövető felelősséget vállalhat tettéért, bocsánatot kérhet, és a felek megállapodhatnak a cselekménnyel okozott kár jóvátételében.
Ha a jóvátételt tartalmazó megállapodás tartalmában konszenzusra jutnak a felek, a közvetítő a megállapodást ott helyben írásba foglalja, és azt mindenki aláírja.
Ezt követi a megállapodás teljesítésének időszaka. A megállapodás teljesítését a közvetítő kíséri figyelemmel, és a teljesítésről – vagy annak elmaradásáról – a megállapodás megküldésével együtt jelentést küld az elrendelő ügyésznek vagy bírónak. A megállapodás sikeres teljesítése esetén az elrendelő alkalmazza a Btk. tevékeny megbánásra vonatkozó szabályait. A törvény nem ad lehetőséget jogorvoslatra az eljárást felfüggesztő és a közvetítői eljárást elrendelő határozat ellen.
A közvetítői eljárásban tett nyilatkozatok felhasználása a büntetőeljárásban

A közvetítői eljárás célja tehát a terhelt és a sértett közötti megállapodás létrejötte, amely folyamat során mind a sértett, mind a terhelt különböző nyilatkozatokat tehet. Ezen nyilatkozatok azonban a terhelt ellen folyamatban lévő büntetőeljárás során bizonyítási eszközként nem vehetők figyelembe (a közvetítői eljárás sikertelensége esetén sem). Ezen túlmenően a közvetítői eljárás eredményét nem lehet a terhelt terhére értékelni, és abból a bűncselekmény elkövetésére egyenes következtetést levonni. A Legfelsőbb Bíróság a 3/2007-es és a 67/2008-as Büntető Kollégiumi Véleményeiben részletesen foglalkozott a közvetítői eljárás gyakorlatával, illetve az egyes rendelkezések értelmezésével.