A jogos védelem lényege szerint a jogtalan támadás elhárításának következményeit, kockázatát a támadónak kell viselnie. Tehát a védekezés akkor jogos, ha a támadás jogtalan A magyar joggyakorlat szerint, minden egyénnek joga van saját magát megvédenie a jogtalan támadással szemben. Természetesen ezen alapvető jogot nem lehet kiterjeszteni, és nem lehet vele visszaélni. A bíróságnak minden egyes esetben gondosan vizsgálja a törvényi feltételek fenn álltát, mielőtt a jogos védelem alkalmazhatóságáról dönt.
Milyen esetekben hivatkozhat valaki jogos védelmi helyzetre?
A jogos védelmi helyzetet megalapozhatja a jogtalan támadás és annak közvetlen fenyegetése.
A támadás élőlény általi, más ellen irányuló ártó vagy veszélyeztető erőkifejtés, amellyel szemben helye van védekezésnek. A védekezést támadás előzi meg. mert a támadás jogtalan. jogosan védekező a jogot védi a jogtalansággal szemben.
A támadás olyan aktív tevékenység, amely megvalósítja valamely bűncselekmény (szabálysértés) törvényi tényállásának ismérveit. A jogtalanul megtámadott erőt alkalmaz az erőszak ellen.
Hivatkozhatunk-e jogos védelemi helyzetre, ha valaki szóban szidalmaz, fenyeget bennünket?
Abban az esetben, ha a szidalmazás, fenyegetés, bántalmazásra utaló kifejezést nem használ, akkor a jogos védelem szóba sem jöhet.
Hivatkozhatunk-e jogos védelemre, ha valaki egy kocsmában előzetes szóváltás követően a problémát másként szeretné „megbeszélni”?
Ha valaki mást verekedésre kihív, és az a kihívás elfogadásra kerül ilyenkor nem állapítható meg egyik fél javára sem a jogos védelem még akkor sem, ha a verekedés során a másik fél vele szemben fölénybe kerül.
Hivatkozhat-e jogos védelemre az, aki a verekedőket látva valamelyik fél javára közbeavatkozik?
A kölcsönös verekedés során – amikor mindkét fél a jogellenesség talaján áll – a verekedésben részt vevő egyik fél érdekében történt közbelépés folytán elkövető közbeavatkozó harmadik személy tekintetében sem áll fenn a jogos védelmi helyzet.
Hivatkozhat-e jogos védelmi a helyzetre az aki „gyere üssél” meg kifejezésekkel provokálja az elkövetőt?
A támadás kiprovokálása megfosztja a védekezőt az elhárító cselekmény jogszerűségétől.
Meg kell-e várni a jogtalan támadás megkezdését?
A jogos védelem megállapítása szempontjából nem csak a már megindult (intézett) jogtalan támadás, hanem a közvetlenül fenyegető jogellenes támadás is jogos védelmi helyzetet létesít. Azt, hogy fennállt-e a közvetlenül fenyegető jogtalan támadás, csak az eseménysor egészének az értékelésével, elemzésével lehet megállapítani. Például, ha valaki a következőeket kiabálja: „most agyonütlek” majd megindul a sértett felé, ebben az esetben nem kell bevárni az első ütést. Célszerű ezeket a helyzeteket kerülni, mert, könnyen a jogellenesség talajára léphet, és ezzel maga is vádlott lehet.
Meddig léphetünk fel időben a támadóval szemben?
A jogos védelmi helyzet addig tart, ameddig a támadás, illetve annak közvetlen veszélye. Megszűnik, ha a támadást visszaverték, és további támadás közvetlenül már nem fenyeget. Mindaddig fennáll a jogos védelmi helyzet, ameddig a megtámadott reálisan tarthat attól, hogy a támadás folytatódik. A későbbi problémák elkerülése érdekében célszerű a támadással azonnal felhagyni, amikor az elkövető pl. földre kerül, elfut, stb.
A jogtalan támadóval szemben hogyan léphetünk fel, mire kell vigyázni?
Az „ellentámadásnak” minden esetben szükségesnek kell lennie, és arányosnak.
A megtámadott személy akkor jár el jogosan, ha cselekménye (amely általában maga is valamilyen tényállásszerű magatartás) a támadás elhárításához szükséges.
Mi történik, ha a szükségesség kereteit túllépi valaki?
Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. Az „ellentámadás” ugyanis soha nem lehet megtorló jellegű.

Jogtalan támadás esetén vannak-e speciális szituációk?
A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
• a) azt személy ellen
• aa) éjjel,
• ab) fegyveresen,
• ac) felfegyverkezve vagy
• ad) csoportosan
• követik el,
• b) az a lakásba
• ba) éjjel,
• bb) fegyveresen,
• bc) felfegyverkezve vagy
• bd) csoportosan
• történő jogtalan behatolás, vagy
• c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.
Mit eredményez a fenti speciális helyzet fennállta?
A törvény a súlyos, erőszakos bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés biztosítására a jogos védelmi helyzetet kiszélesíti, és törvényi vélelmet állít fel arra, miszerint vannak esetek, amikor a jogtalan támadás oly módon történik, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányult, és ilyenkor már a jogtalan támadás körülményei megteremtik a lehetőséget a védekezés szükséges mértékének a túllépésére. A törvény úgy rendelkezik, hogy az a személy, akit éjjel támadnak meg, vagy akire fegyverrel támadnak, stb. alappal gondolhatja, hogy a támadás az élete kioltására irányul, és ennek megfelelően választhatja meg a védekezés módját. Ezt a feltételezést a támadók számbeli fölénye is megalapozhatja.
Mit jelentenek a következő fogalmak:
Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki
• a) működőképes lőfegyvert,
• b) robbanóanyagot,
• c) robbantószert,
• d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el;
Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.

csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt;

Ki kell-e térnünk a jogtalan támadással elől?
A jogszabály egyértelműen fogalmaz: A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.