Általános rész:

Magyarország számos országgal nem rendelkezik kifejezetten kétoldalú kiadatási egyezménnyel, ami azt jelenti, hogy formális kiadatási szerződés nincs hatályban.

Magyarország részese a többoldalú nemzetközi egyezményeknek, mint az Európai Kiadatási Egyezmény.

Sok állammal nemcsak (bilaterális) kétoldalú egyezmény, hanem (multilaterális) többoldalú egyezmény és mechanizmus alapján is végrehajtható a kiadás, azaz a kiadatás.

Az egyezmény hiánya nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem történhet meg a kiadatás

Mit jelent a Kiadatás:

A Magyarországon tartózkodó személy külföldi állam megkeresésére büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kiadható. A kiadatás minden esetben hazánk és más nem európai ország közötti jogi procedúrát jelenti. Európai Uniós ország esetén már a lényegesen gyorsabb és egyszerűbb átadásról beszélünk.

Mit jelent az Átadás:

Az EU-n belül él és érvényes az európai elfogatóparancs. Ez alapján történhet az átadás.

A kiadatás és az átadás tehát nem azonos jogi fogalmak. Az átadás során európai elfogatóparancs, míg kiadatás esetén nemzetközi elfogatóparancs kibocsájtására kerül sor.

A kiadatás célja?

Kiadatás iránti megkeresés büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, végrehajtása érdekében terjeszthető elő külföldi államnál. A kiadatás célja tehát büntetőeljárás lefolytatása, vagy a már jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtása.

A kiadatás kapcsán hazánk lehet kérelmező, illetve kérelmezett is. Mindkét esetben az eljárásnak főszabály szerint szigorú tartalmi és formai követelményei vannak.

Mikor nincs helye kiadatásnak?

Nincs helye a kiadatásnak, ha

a) az a bűncselekmény, illetve az a büntetés, amely miatt a kiadatást kérik, akár a megkereső államban, akár Magyarországon elévült,

b) a kiadni kért személy büntethetőségét a kegyelem megszüntette vagy a vele szemben kiszabott büntetés végrehajtását a kegyelem kizárja,

c) a megkereső államban a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindítványt, vagy más ezzel azonos hatályú indítványt nem terjesztették elő, illetve hozzájárulást nem adtak meg,

d) magyar bíróság a kiadatás alapjául szolgáló cselekményt jogerősen elbírálta,

e) a megkereső állam azzal a céllal kéri egy személy kiadatását, hogy vele szemben a távollétében meghozott határozatban kiszabott szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést hajtson végre, és a határozathozatalt megelőző eljárásban nem biztosították a védelemhez fűződő jogokat.

„Lista”avagy mely országokkal nincs kiadatás

A fenti kérdésre nem adható határozott válasz. A kiadatáshoz foganatosításához a két állam között viszonosság, vagy nemzetközi szerződés megléte szükséges. Sok esetben előfordul azonban hogy az előbbi két feltétel megléte esetén sem teljesül a kiadatás, vagy éppen ellenkezőleg.

Ilyen könnyen elérhető nyilvános lista nem áll rendelkezésre.

Amiben meglehet nézni az a:

Magyarország Külügyminisztériumának nemzetközi szerződés adatbázisa (http://kulugyminiszterium.hu/szerzodes/main.aspx ), és a Magyarország Nemzeti jogszabálytára ( https://njt.hu/eli/kereses)   , valamint az Európa Tanács Szerződési Adatbázisa ( European Convention on Extradition (Európai Kiadatási Egyezmény ETS No. 024.

Nem hivatalos lista szerint nincs egyezmény: Kirgizisztán, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Afganisztán, Pakisztán,  Irak, Irán, Szíria, Sri Lanka, Észak Korea, Fülöp – szigetek, Argentína, Brazília, Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Kuba, Dominika