A tartási szerződés a magyar polgári jog egyik sajátos szerződéstípusa, amelyet a 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályoz.

A tartási szerződés lényege:
A tartási szerződésben:az egyik fél (eltartó) a másik fél (eltartott) javára
tartást vállal (élelmezés, lakhatás, gondozás, ápolás stb.),cserébe az eltartott vagyontárgyat (leggyakrabban ingatlant) ruház át az eltartóra.

Ha az eltartott ingatlant ruház át, a szerződés: írásbeli formához kötött ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzése szükséges földhivatali bejegyzés kell

A tartási szerződés az öröklési eljárásban kifejezetten fontos szerepet játszhat, mert hatással van arra, hogy mi tartozik a hagyatékba.
A szabályozás alapja a 2013. évi V. törvény (Ptk.).

 A legfontosabb elv Ha az eltartott életében érvényesen átruházta a vagyonát (pl. ingatlant) tartási szerződéssel, akkor az: nem része a hagyatéknak nem kerül az örökösök közé felosztásra
Mert az már az eltartó tulajdonába került. 

Mit vizsgál a közjegyző a hagyatéki eljárásban?
A hagyatéki eljárás során a közjegyző megvizsgálja:
létezik-e tartási szerződés
mikor kötötték
ténylegesen teljesült-e
történt-e ingatlan-átvezetés a földhivatalnál
Ha az ingatlan már az eltartó nevén van, az nem hagyatéki vagyon. Mikor támadhatják az örökösök?
Az örökösök perben megtámadhatják a szerződést, ha például:
színlelt volt (valójában ajándékozás)
az eltartó nem teljesített
az eltartott beszámíthatatlan volt
jogellenes befolyás történt
Ilyenkor polgári per indulhat a szerződés érvénytelenségének megállapítására. Kötelesrész kérdése
Fontos kérdés: jár-e kötelesrész?
A tartási szerződés visszterhes szerződés, ezért főszabály szerint: nem számít ajándéknak nem kell beszámítani a kötelesrész alapjába 

Az irányadó szabályokat a 2013. évi V. törvény (Ptk.) tartalmazza. Az alapelv
A tartási szerződés csak arra a vagyontárgyra terjed ki,
amelyet a szerződésben konkrétan megjelöltek, és
amelynek tulajdonjoga az eltartóra átszállt. Minden más vagyon az örökhagyó halálakor a hagyatékba tartozik. Példa
Ha a szerződésben ez szerepel:
„Az eltartott az 1234 hrsz.-ú tamási ingatlan tulajdonjogát az eltartóra ruházza át.”
Akkor: Az ingatlan nem lesz hagyatéki vagyon. De a bankszámla, készpénz, gépjármű, egyéb ingatlan, értékpapír stb. igen — ha az nincs a szerződésben. Fontos kivétel
Ha a szerződés úgy fogalmaz, hogy:
„Az eltartott teljes vagyonát az eltartóra ruházza”
akkor már tágabb lehet az átszállás — de még ilyenkor is vizsgálni kell:
mi volt a szerződéskötéskor a vagyon része történt-e tényleges átruházás
földhivatali / nyilvántartási átvezetés megtörtént-e Különösen vitás helyzetek
Gyakori vita tárgya:
utóbb szerzett vagyon (pl. később vásárolt ingatlan)
bankszámlán maradt pénz
biztosítási összeg
követelés
Ha ezek nincsenek nevesítve vagy nem történt tulajdonátszállás, akkor hagyatéki vagyonnak minősülnek.